Földet rá!

Mivel ez az írás elsősorban a kezdő és nem csak a kifinomult versenypecásoknak szól, az egyébként széles repertoárból két, a legtöbb hazai vizünkön eredményesen használható föld típussal foglalkozunk. Az egyik a lösz, a másik az agyag. Mindkettő a természetben megtalálható, mégis a legtöbb horgász a félkész, bizonyos értelemben előkészített horgászföldeket részesíti előnyben.

A lösz

A horgászföldek első nagy csoportját alkotják, nagyon sokféle létezik belőle. Keletkezése a jelenleg is tartó földtörténeti időszak, a negyedidőszak jégkorszakként ismert periódusához köthető. A kőzetek fagy általi aprózódása nagy mennyiségű finomszemcsés törmeléket termelt, ezt a szél felkapta, majd a szélcsendesebb területeken széthintette, felhalmozta. Ez a laza szerkezetű por idővel átalakult egy laza, porózus szerkezetű kőzetté, amely meredek falakban is képes megállni.

A két leggyakrabban használt horgászföld a Speciál Mix kínálatában is elérhető

A horgászatban éppen ezt a laza szerkezetét, finom szemcseméretét illetve az ásványi összetételében (10-30% -ban tartalmaz kalcium-karbonátot, magyarul meszet, ami a szemcsék összetapadásáért felelős) rejlő lehetőségeket tudjuk kihasználni. A lösz mechanikai hatásra, - ami esetünkben a rostálás lesz majd – vagy ha átnedvesedik, könnyen szétesik. A lösz 50%-ban tartalmaz még kvarcot is, ami szintúgy a gyors és könnyű bontásért lesz felelős. Ez is jól fog jönni nekünk! Lösz és lösz között persze lehet különbség, attól függően, hogy honnan származik. A nyugat-európai országokból származó lösz, - ilyen például a Belgiumból, Franciaországból származó „Terra De Somme” – egy sárga színű, tapadósabb anyag.

A Speciál Mix lösz lelőhelyéről származó lösz színe szintén sárga, teljesen tiszta, minden törmeléktől mentes. A benne található agyagszemcsék miatt önmagában is tapad, vízbe érést követően könnyen bont, miközben látványos felhőt képez.

Ez a látványos felhő az, amit a halak nagyon kedvelnek

Info: Hazánkban számos  löszfal ismert, azonban a kézi szedést nem javasoljuk, mivel pont a laza szerkezetnek köszönhetően könnyen leomolhat, ami ártalmas lehet az egészségre és sok helyen tilos is a löszfalak bolygatása, mivel egyes madárfajok költőhelyeként is szolgálhatnak. A legtöbb jó lelőhely magánterület, ahol szintén nem nézik jó szemmel, ha nekiállunk bányászni. Arról nem is beszélve, hogy a ráfordított idő, munka és költség tekintetében is jobban járunk, ha félkész, kicsomagolt horgászföldet veszünk

A sárga lösz és mellette a barna agyag. Jól látható a különbség

Az agyag

A horgászföldek másik nagy csoportját  alkotják, szintén sokféleség jellemzi. Keletkezésük a lösszel ellentétben a nedves, melegebb időszakokra és területekre tehető. Az agyag valamilyen málási, talajosodási folyamatnak a végeredménye. Horgászati szempontból az úgynevezett fosszilis talajokból nyert földet szokás agyagnak, barna agyagnak hívni. A lösszel ellentétben sokkal tapadósabb, lassabban szétomló anyagról van szó.

Sokakban felmerülhet most a kérdés: - Jó, de mi a csudát kezdjek én a földdel, mire jó az?

A földeket önmagukban élő (vagy holt) és akár szemes anyag bejuttatására használhatjuk, de etetőanyaghoz is keverhetjük.
Etetőanyaghoz keverve képes megváltoztatni a kaja tulajdonságait. Lösz esetében gyorsabban, látványos felhőt képezve bont, míg az agyag esetében az etetőanyag szemcséihez tapadva nehezíti, bontását lassítja. Minden vizünkben tapasztalható bizonyos mértékű áramlás. Ott, ahol ez jelentős – főleg nagy kiterjedésű állóvizeinken – az etetőanyagot képes az áramlat elmosni, míg ha megfelelő arányban lösszel-agyaggal keverjük ezt szabályozni tudjuk. A halak táplálkozás közben felkavarják az iszapot, és a többi halnak ez az elsodródó iszapos felhő is utat mutat. A földek használatával ugyanezt a hatást tudjuk a magunk javára fordítani! A kajából kimosódó finom felhő a halakat táplálkozására ösztönzőleg hat.

A földek egymással is keverhetők, és minden esetben rostálni is kell őket

A rostálásra azért van szükség, hogy az ilyen göröngyöket eltüntessük a földből

Egy homogén, de még sok esetben száraz földet kapunk.

Egy permetezőre van szükségünk...

_...amely segítségével beállíthatjuk a földünk nedvességét.

Újabb rostálás után...

...egy tökéletes kész földet kapunk

A földek egymással is remekül keverhetők, ilyenkor a különböző tulajdonságaikat együttesen tudjuk kihasználni, mint ahogy tettem ezt egy versenyre történő felkészülésem során is.

A 2018-as feeder bajnokság döntőjére készülve többször is ellátogattam a Nagykunsági-főcsatornán található versenypályára. A víz gazdag keszegállománnyal bír, de a törpeharcsákról is nevezetes. A felkészülés során arra a kérdésre próbáltam meg választ találni, hogy miként tudnám a törpeharcsákat elkerülni?

A kosárba csak föld és kevés fullasztott csonti került

Jellemzően az etetőanyagra a szúrós ördögök azonnal ráugrottak, így egy napot arra szántam, hogy mi történik akkor, ha kizárólag csak földbe keverek némi fullasztott csontit, pinkit. Mivel a csatorna attól függően, hogy mennyire használják öntözésre így vagy úgy, de áramlik, a lösz önmagában kevés lett volna. Mivel gyorsan bont, úgy döntöttem, hogy a Special Mix sárga löszhöz ugyanannyi barna agyagot is keverek. A két föld közötti szín és állag béli különbség a fotót nézve is szembetűnő. Mindkét földet először is lerostáltam. Érdemes ezzel a művelettel nem spórolni, és igaz, hogy melós dolog, de rostáljuk át akár kétszer-háromszor is a földet, hogy tökéletes állagot kapjunk. A lösz és agyag keveréke egy közepes barna, kellően nehéz, lassabban, de látványosan bontó föld elegy lett. Ezt egy kézi permetezővel nedvesítettem meg.

A jól előkészített föld kosárba, vagy megnyomva kézzel is bedobható

Vízbe éréskor gyorsan bont...

...és látványos felhőt képez

Tipp: A víz mennyiségét sokan kérdezik, de pontos arányokat nagyon nehéz erre mondani. A legtöbben érzésre adagoljuk a vizet, miközben folyamatosan keverjük át a földet, majd időnként ellenőrzésképpen rányomunk egy gombócnyi földre, amit szétmorzsolva döntünk arról, hogy megfelelő-e, vagy még további nedvesítést igényel. Arról nem is szólva, hogy teljesen más, mikor kosárba szánjuk, és más, ha kézzel, gombócokat formálva dobjuk a földet. Ez utóbbinál nedvesebbre, feederezésnél szárazabbra is keverhetjük. 

A jónak ítélt állag elérését követően újból átrostáltam a földet, hogy a nedvesség minden részében egyenletesen oszoljon el, és megszűnjenek a vizezés és keverés közben keletkezett kis rögök. A többszöri átrostálás eredménye egy tökéletesen laza szerkezetű, homogén horgászföld lett. Kis adagokban kevertem ehhez fullasztott csontit, és néhány alapozó dobás után kezdtem a horgászathoz. Érdekes volt, hogy a földre nem ugrottak rá azonnal a törpeharcsák, így szépen tudtam fogni a keszegekből is. Természetesen egy idő után felfigyeltek a bejuttatott húsos falatokra, és megjelentek még a földes etetésemen is, de sokkal később tették ezt, mint amikor kizárólag etetőanyagot használtam. Ha ez történik, akkor egy apró horoggal, vékonyabb előkével, lassan süllyedő csalival tudunk az etetés fölötti, a lösz felhőjétől fátyolos vízben dévérezni.

Érdemes kipróbálni!

Ne féljünk tehát a horgászföldek használatától, érdemes velük kísérletezni, egészen új lehetőségek nyílnak meg előttünk. A beszerzésükben tudunk segíteni.